Broken Flowers

Jim Jarmusch szereti Bill Murrayt, és Bill Murray is szereti Jim Jarmuscht – azt hiszem ennyit leszögezhetünk Broken Flowers című film megtekintése előtt is, tekintve, hogy Bill Jarmusch Coffee and Cigarets című filmjében is jót alakított. Az Eltört virágok mégsem Bill karakteréről szól, akit Don Johnstonnnak hívnak, és aki ha bemutatkozik, mindenki Don Johnsonnal keveri össze, és persze mosolyog.

Nem nehéz elhinni, hogy Don fiatal korában a nők bálványa lehetett, hiszen most is szép rendezett otthonában ott vannak a frissen vágott rózsák a vázában, és szabadidejében operát hallgat. Annyit kidedukálhatunk, hogy Don valami szerencse által a számítógép-bizniszben tett szert nagy vagyonra és nem dolgozik. Neki magának még számítógépe nincs. Az aktuális barátnője éppen elhagyta, mert Don nem akar családot alapítani. Valahogy az is lehetne az érzésünk, hogy Don nem tudja, mit akar.

Donnak vagy egy furcsa szomszédja, a sok gyerekes Winston, akinek mindene a számítógép és a krimi regények. És így, amikor Don kap egy rózsaszínű borítékot, amely egy névtelen levelet tartalmaz. A levél közli vele, hogy tizenkilenc évvel ezelőtt fia született, aki most elindult megkeresni az apját, Winston rögtön tudja, mit kell tenni. Megbízza Dont, aki persze ellenkezik, hogy készítsen egy listát azokról a nőkről, akikkel húsz éve viszonya volt. Miután Don ezt mégis megteszi, Winston egy nap alatt megtervezi Don útját, amelyen az említett négy hölgyet – mert az ötödik autóbalesetben meghalt – felkeresi és megpróbálja kideríteni, melyiknek születhetett fia. Mindig vigyél rózsaszín virágot – tanácsolja Winston. Don Juan húsz év után – és mi lett a nőkkel? -- lehetne a film alcíme.

A film végén sem leszünk okosabbak, mint az elején, de nem is ez a film lényege. Jim Jarmusch, szerintem, mielőtt hozzáfogott a film készítéséhez, azon gondolkodhatott, hogyan is adjon főszerepet Bill Murray-nak, valamint további főszerepeket, a négy, negyvenen felüli gyönyörű és tehetséges színésznőnek egyetlen filmben. Így találhatta ki ezt a történetet, amelyben Don Johnston csak egy statiszta, aki ül a nappalijában, autót vezet, virágot vesz és követi Winston utasításait.

A nők viszont, Sharon Stone-nal, kezdve, Frances Controy-on, Jessica Lange-on és Julie Delpy-n át egészen Tilda Swinton-ig -- pár perces jeleneteikkel „ellopják” a filmet. A film eleje kicsit vontatott. Én már az első 15 perc után útnak idítottam volna Dont, mert világos volt, hogy nem tud ellenállni, úgyis azt teszi majd, amit Winston akar. Ez az első rész Murray arcának főszerepével telik, amely folytatódik ugyan később is, de akkor már majdnem állandóan napszemüveget visel. A női karakterek remekül ki vannak találva.

Sharon Stone egy szexi anyát alakít, aki egy lerobbant házban lakik. Férje nemrég halt meg, és lánya -- Lolita -- előszeretettel mutogatja magát meztelenül a férfiaknak. Frances Conroy, aki itt az USA-ban a Six Feet Under című HBO sorozat által vált közismertté, egy ingatlanügynököt játszik. Férjével, elemes házak eladásával foglakoznak, viszonyuk több, mint furcsa: a feleség nem akart soha gyerekeket. Jessica Lange egy állatkommunikátort alakít, akinek félreérthetetlen viszonya van miniszoknyás, szexis asszisztensnőjével (Chloe Sevigny ki is viszi Don után a virágokat a kocsiba – Ezeket itt felejtette! – mondja undorodva.). Tilda Swinton-ból pedig egy elhanyagolt rocker lett, akit fogatlan motormániások őriznek szeretettel. Kár, hogy Jarmusch nem akart többet mutatni ezekből a nőkből.

Kár, hogy a film proporcionálisan kiegyensúlyozatlan, bár értem, hogy dramaturgiailag miért döntött emellett a formátum mellett.

Számomra a film részletei voltak igazán elragadóak. Az ingatlanügynöknek saját házáról festett képe van felakasztva a nappali falán. Bill Murray a kínos vacsorának úgy lát neki, hogy felszúrja villájára majdnem az összes karika répát, és rágni kezd. Don egyetlen panasza Winston felé, hogy egy Ford Taurusszal kell kocsikáznia, és nem valami jobb autóval, például egy Porsheval. (I am a stalker in a Taurus! – panaszkodik Don.) Remek az a momentum is, amikor Don tévelyeg egy hegyi úton, miközben az út menti virágokat szaggatja le, vigyázva, hogy legyen köztük rózsaszín is. Don hazatér, de Winston nincs megelégedve, és megjelenik egy második rózsaszínű boríték is....