Sunday, November 27, 2005

Pumpkin Season


Image hosted by Photobucket.com
Esküvő

Az emberek errefelé kétféleképpen szoktak megházasodni: az egyik csoport a leheto legszerényebb körülmények között, kevés felhajtással köt általában civil esküvot. Ide tartoznak azok, akik repülore ülnek, és Las Vegasban egy hétvége keretében, idegen tanúk jelenlétében válnak házastársakká. A másik csoport tagjai legalább egy évvel a kituzött dátum elott elkezdenek tervezni, több embert foglalkoztatnak hónapokon keresztül, nagy lakodalmat csapnak és rengeteg pénzt költenek rá.

Az ünnepség, melyen szerencsém volt részt venni, a második csoportba tartozott. Magára az esküvore vasárnap került sor, de a legközelebbi rokonság már szombaton délután gyülekezni kezdett Manhattan déli sarkában, a kikötobéli szállodában. Este hatkor már mindenki a közeli Paris Caféban ült, és örömmel rendelt a volegény apja számlájára a sokrétu menübol. Több pohárköszönto következett a többfogásos vacsora közben, láthatólag jól érezte magát a társaság, bár több hölgy aggodalmát fejezte ki a tekintetben, hogy bele fog-e férni másnap a ruhájába.

A menyasszony, az ot kíséro koszorúslányok és a jegyesek édesanyái vasárnap hajnali hatkor randevúztak a szálloda konferenciatermében, ahol négy fodrász és három maszkmester (férfiak és nok egyaránt) várta oket. Az átváltozómuvelet remekül sikerült, mindenki meg volt elégedve. Akik késobb ébredtek, lázasan vasaltak és szépítkeztek, hogy készen legyenek kilencre, amikor is az egész társaság átballagott az esküvo helyszínére, hogy a két profi fotós és az egy szem videokamerás egy órán keresztül különbözo kombinációkban kapja oket lencsevégre. Novemberhez képest meglepoen kellemes volt a homérséklet, bár a reggel párásnak indult.

A koszorúslányok ciklámen színu hosszú selyemruhában díszelegtek és gyönyöru ciklámen-narancssárga csokrokat szorongattak, miközben a menyasszony fehér, gyöngyökkel díszített ruhát viselt. Az o csokra csodás fehér orchideákból állt. Az esküvotervezo, egy magas, vékony férfi tornacipoben, barna öltönyben futkosott, és kiabált különféle segítoire, miközben az érintettek gyakorolták a ceremónia részleteit.

Közben érkeztek a vendégek, megnyílt a bár és a büfé is. Egy nagy terem vagy kétszáz emberrel telt meg, akik ettek, ittak és ismerkedtek. Kisütött a nap. A menyaszszony és a volegény eközben két rabbi, két tanú és szüleik jelenlétében aláírta a házassági szerzodést.
Mindkét rabbi közremuködött a ceremónián. Eloször a két édesanya gyújtott egy-egy gyertyát, majd a menyasszony és a volegény egy közöset a két már égo gyertyával, ezzel jelezvén, hogy két családból most egy új alakult. Ezek után a házasulandó felek igent mondtak, gyurut és csókot cseréltek, valamint elégették azokat a papírlapokat, amelyekre elozoleg, a rabbi kérésére, hibáikat írták fel. Megkönynyebbülten és boldogan sétáltak kéz a kézben a tapsoló rokonság között a terembol kifelé, és végre elkezdodhetett a dínomdánom.

A pincérek figyelmesek, az étel finom, a beszédek viccesek és a zenekar remek volt. Órákon át telve volt a parkett fiatallal és idossel, még a 94 éves rabbi is ropta a menyasszonnyal. Hat óra is elmúlt, mire elbúcsúztunk, átöltöztünk és kisétáltunk a párás New York-i estébe. Taxival suhantunk haza, fáradtan de elégedetten – micsoda hétvége!

Sunday, November 13, 2005

Elnöknő, kérem...

Végre egy nő áll az Egyesült �llamok élén! Sajnos csak a tévéképernyőn, legalábbis egyelőre.

Geena Davis színésznő alakítja Mackenzie Allen-t, a Commander in Chief című sorozatban, akit egy konzervatív elnökjelölt azért vesz maga mellé alelnökjelöltnek, hogy ezzel női szavazatokat biztosítson magának. A művelet sikerül, a jelöltek megnyerik a választásokat, és miután az elnök hirtelen elhalálozik, az amerikai alkotmány szerint az alelnök veszi át a helyét. Csakhogy a konzervatív győztes csapat nem szeretne egy nőt látni az élen, ráadásul egy független, nem republikánus nőt. Allen asszony családja sincs oda az ötletért, és Mac maga is arra hajlik, hogy lemondjon a lehetőségről, amikor egy kulcsfontosságú beszélgetés közben, a Donald Shutterland alakította házelnök őszinte és durva nőellenes megjegyzést tesz. Ez meggyőzi Allen-t, hogy mégse adja meg magát harc nélkül.

A sorozat nagy port karavart a médiában és a nézők sorai között is. Ennek oka elsősorban az, hogy Amerika nyílt titokként készül első női elnökjelöltjére, aki többek szerint Hillary Clinton lesz 2008-ban. Mackenzie Allen viszont nem Clinton személyiségére volt formálva, hanem Susan Lyne üzletasszonyéra, aki az ABC csatorna (a sorozat gyártója) főnöke volt és most Martha Stewart birodalmának vezetője.

Mindenesetre ez a televíziós virtuális világ lehet az első lépés ahhoz, hogy az emberek hozzászokjanak egy női elnök gondolatához. Éveken át politikai koktélpartik társalgási nyitókérdései közé tartozott, hogy az USA-nak előbb lesz-e női vagy fekete bőrű elnöke. Tapasztalataim szerint nagyon kevesen gondolták úgy, hogy egy nő, akár fehér bőrű, nyerhetne egy színes bőrű vagy bármilyen férfi ellen. Most viszont, legalábbis ami a média producereket illeti, úgy látszik, a fehér nő felé billent a mérleg nyelve. Hivatalos adatok szerint a demokraták 39 százaléka szeretné Hillary Clinton szenátort elnökjelöltként látni 2008-ban, szemben John Kerry 21 százalékával.

A sorozatbéli elnök asszony rengeteg nehézséggel küszködik, mint az igazi politikusok is – terrorizmus, belső ellenségek, politikai játszmák, hurrikán és más katasztrófák – de rá, mint három gyermek anyjára, még a családi problémák is várnak. És nem csak a gyermekeivel vannak gondok, hanem a férjével is, aki Első Férjként nem nagyon találja helyét a Fehér Házban. Az első részek több történeti gubancra utalnak, amelyek – valószínűleg nem véletlenül – nagyon hasonlítanak ahhoz, ami jelenleg történik itt és a világban.

�szintén meg kell vallanom, hogy a sorozat maga messze alulmúlja lehetőségeit. Képileg, szövegileg és történetileg is sokkal kevésbé dinamikus, mint például a nagy sikerű West Wing sorozat. Viszont mindenképpen nagy előrelépés ez itt, a lehetőségek országában, ahol a nőket, ha komoly felelősségteljes pozíciókról van szó, az esetek nagy részében még mindig semmibe veszik. Mint ezt a sorozat is tanúsítja -- hiszen Allen asszony sem normális körülmények között lett elnök, sőt, csak kihasználni akarták a körülötte lévő férfiak, és ezt még csak nem is tagadták. Pont ezért minden lehetőséggel élnünk kell, még ha véletlen adta is.